Our english page is under construction!

A Dodge rohamkocsi története

image

Az 1954. március 29-én indított rohamkocsi-szolgálat első típusai a keletnémet IFA Phänomen, az amerikai International, IFA Garant volt. A szabadságharc leverését követően, 1957-ben a Nemzetközi Vöröskereszt adományaként érkezett 2 db Dodge Job Rated és 1 db Opel Blitz gépkocsikkal sikerült modernizálni a roham járműparkot. Az 1953-ban gyártott, 6 hengeres, benzinüzemű, 3,2 tonnás 3800 köbcentiméteres, 92 LE-s, 3 sebességes gépkocsik a Mentőszolgálat országszerte csodált darabjai lettek. A korábban 4 hordággyal felszerelt, eredetileg betegszállításra használt járművek betegterét a Mentőszolgálat munkatársai házilag alakították át, így váltak alkalmassá mentőfeladatok ellátására. A két Dodge végső átalakítása 1959-ben történt. Az egyik jármű karambolját követően Orovecz Béla főigazgató, Rados Endre főmérnök és Felkai Tamás főorvos tervei alapján valósult meg új betegterük, mintául az 1957-ben indított kölni rohamkocsi szolgált. Az átalakítás kitűnően sikerült, az egyikbe billenős hordágybölcsős, a másikba hidraulikás hordágyat szereltek, a vezetőfülke háta mögött kiépített polcos, fiókos szekrényben még porcelán kézmosó is helyet kapott. A Dodge rohamkocsik 1957 és 1964 között álltak szolgálatban a Mentőszolgálatnál, melyek immár valóban nagy teljesítményű modern rohamkocsik voltak. Mozgatható és körüljárható hordágyukkal ideális betegellátást biztosítottak.

Felszerelései közül kiemelendő a magyar gyártmányú oxymat. A készülék egy fogantyúval ellátott gumiharmonikából és az ahhoz csatlakoztatható arcmaszkból állt. A segítségnyújtó az eszméletlen beteg arcára helyezte az arcmaszkot, majd a harmonika összenyomásával a beteg tüdejébe külső légköri levegőt juttatott (belégzés). A harmonika felhúzásakor a tüdőkbe préselt levegő az arcmaszkon található lyukakon távozott, és ezáltal megvalósult a kilégzés. A mentőgépkocsiban üzemeltethető volt a vastüdő, melyben a hengerben levegő nyomását egy erőkar által működtetett dugattyú segítségével lehetett szabályozni. Ezzel lehetővé vált a maguktól lélegezni képtelen gyermekek és fiatal felnőttek tömeges és szakszerű betegszállítása. A nyugatnémet gyártmányú, automatikusan üzemelő lélegeztetőgép, a vezérlőmű által szabályozott Pulmotor a mai lélegeztetőgépekhez leginkább hasonló készülék volt, mely kétfázisú lélegeztetést valósított meg fix nyomásértékekkel. Az oxigénpalackkal, nyomásmérővel, átváltó és nyomáscsökkentő szelepekkel ellátott készülék szívó- és nyomótömlők alkalmazásával, arcmaszk segítségével juttatta be a beteg tüdejébe a 30% oxigén és az 5% szénsav keverékét. A nyomáscsökkentő szelep a palackban lévő oxigént 150 atmoszféra nyomásról 2 atmoszféra nyomásra redukálta, mely a rendszeren kívüli levegő és a palackos oxigén keverékét már pozitív túlnyomással juttatta a beteg tüdejébe.

A modern lélegeztetőgépek az 1960-as évek közepétől jelentek meg a rohamkocsikon. Az amerikai Bird Mark 8-as nyomásvezérelt készülék alkalmas volt kétfázisú lélegeztetésre, a kerámiaszelepes készüléket az oxigénpalackból kiáramló nyomás üzemeltette.

A fejlesztés és kísérletezés jegyében került alkalmazásra a keringésdiagnosztikai eszközök közül elsőként alkalmazott Cardiophot hordozható EKG-készülék. Az általa rögzített EKG-görbét csak később, kórházi körülmények között, fototechnikai módszerekkel lehetett előhívni. Az első EKG-készülék a szalagos, 1958-ban rendszeresített, NDK gyártmányú BEK-3 típusú készülék volt. Forradalmi újításnak számított, amikor 1959-ben Magyarországon elsőként a rohamkocsikon megjelent az első intubációs felszerelés, a laringoszkóp, az AMBU-ballon, az endotracheális tubus és az AMBU-szívókészülék. Kiemelt egészségügyi szakfelszerelésük mellett az első, immár gépkocsiban is alkalmazható mobil rádiókészülékek is e gépkocsikon jelentek meg először. Az első mobil rádiótelefonok még a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) gyártott FM 10 AV elektroncsöves készülékek voltak, melyek érdekessége, hogy forgalmazásukkor a kezelő személy még a mobil adókészülékhez rögzített hagyományos telefonkagylóba beszélt.

A Dodge rohamkocsik a Robur rohamkocsik megjelenéséig üzemeltek. 1964-ben a rohamkocsipark egy új típusú, méreteiben lenyűgöző járműtípussal, az NDK-ban gyártott Roburokkal gyarapodott, melyek először Budapesten, majd a nagyobb vidéki városokban kezdték meg szolgálatukat.

Műszaki adatok: 

  • Gyártás éve: 1953
  • Gyártás helye: USA
  • Motor: 3800 cm3
  • Teljesítménye: 68 KW (92 LE)
  • Sebességváltó: manuális 3 fokozatú